Hópehely alakú díszek karácsonyi mintás tésztából

Az ötlet már régóta megvolt erre, hogy mintás tésztából készítsek karácsonyfa díszeket. Most végre találtam az egyik multicégnél ilyen tésztát. Ebben kifejezetten karácsonyra készült minták voltak benne; gyertyatartó, fenyőfa, magyallevél, ajándékcsomagés hullócsillag. Három különböző szín volt vegyesen.

Alapanyagok:

karácsonyi mintás tésztacsomag

ragasztópisztoly vagy pillanatragasztó

arany színű kötözőzsinór

olló

A munka menete: a csomag tésztát minta és szín szerint kiválogattam, majd ragasztópisztollyal összeragasztottam a különböző tésztákat. Majd kötözőzsinórt fűztem át rajtuk, így fel lehet őket akasztani a karácsonyfára.

Sapkák wc papír gurigából és maradék fonalból

Hihetetlen egyszerű elkészíteni és sok mindenre használhatók ezek a sapkák. A tegnapi tobozfenyő manók fejére is jó, vagy ajándékba adott üveg dugójára is alkalmas díszítésként. Ha nagyobb méretben készül el, akkor lányunk babájára is jó lehet.

Anyagszükséglet:

wc papír guriga

kartonpapír

tűzőgép

olló

maradék kötőfonalak

A munka menete: a wc papír gurigát 6 egyenlő részre vágtam fel. Majd a maradék fonalból 32-34 darab 25 cm-es darabot vágok le. Ezeket egyenként félbehajtom, áthúzom a wc papír gurigán, majd a hurkon áthúzom a fonalak szabadon maradt végeit. Addig ismételem ezt a mintát, amig körbe nem érek a gurigán. Ekkor a szabadon maradt végeket összefogom és egy szál fonalla összekötöm. Ollóval a kívánt méretre levágom a felesleges fonaldarabokat.  Így lesz a sapkának pompomja is.

A kisebb sapkáknak az alapját kartonpapírból csíkot vágtam ki, majd tűzőgéppel összetűztem. Itt elég a kevesebb és rövidebb fonaldarab is.

Jó szórakozást!

Fenyőtobozból téli manók

Ősszel rengeteg tobozt gyűjtöttünk, különböző méretűeket, szedtünk mellé makkokat is. Valamelyik újságban láttam egy képet hasonló tobozból készült alakokról, így elkészítettem az én változatomat is. Lett, aki síelt, van aki szánkót kapott és lett olyan is, aki snowboardozik. Kaptak arcot, sálat és sapkát is, lett kezük is. A hó töltő fríz-ből lett. Lányom nagy örömmel fogadta az újabbnál újabb figurákat, szívesen eljátszik velük.

Anyagszükséglet:

tobozok és makkok

hungarocell vagy fagolyók az arcoknak különböző méretben

filclapok a sapkának

maradék fonal vagy szalag sálaknak

zseníliadrót a kezeknek

kartonpapír a sítalpaknak és a snowboardnak, hullámkarton a szánkóknak

fogpiszkáló a síbotnak

ragasztópisztoly

filctollak az arc és a sapka alól kilógó haj megrajzolásához

egy kis darab madzag, a szánkókra, hogy lehessen őket húzni

A munka menete: megpróbáltam olyan tobozokat elővenni, amiknek aránylag egyenes az aljuk, így magukban megállva sem dőlnek fel.

A snowboardnak 3 ujjnyi vastag kék csíkot vágtam ki kartonpapírból, melynek az egyik végét lekerekítettem és egy kissé felhajtottam. A toboz tetejére ráragsztottam a hungarocellgolyót a fejének, majd kék filclapból háromszög formát vágtam ki, összeragasztottam, majd mehetett fel a fejére. A sapka bojtja egy kisebb fagolyó lett. A sálja kék fényes kötőfonalból lett. Filctollal megrajzoltam az arcát, majd sárga filctollal a haját, azon a részen, ami a sapka alól kilógott. Fehér zseníliadrótot hajtogattam körbe rajta a kezének.

A sielős manónak kb.  cm széles csíkot vágtam narancs színű kartonból, 2 darabot. Az egyik végeit lekerekítettem, majd kissé felhajtogattam. A fejének hungarocellgolyót ragasztottam, filctollal megrajzoltam az arcát, majd narancssárga háromszög alakúra vágott filclapból készült el a sapkája. A bojtja kisebb makkház lett. A sálja ugyancsak fénye fonalból lett, majd zöld zseníliadrótból lettek a kezei. A kezek két vágát meghajtottam, hogy körbefogja a fogpiszkálókat, amik síbotként funkcionálnak. a botok aljára kis fehér papírkorongot húztam fel.

A szánkózó manók kisebb tobozokból lettek, arcuk fagolyóból van, sapkáik ugyanúgy filclapokból, kezeik zseníliadrótból. A szánkók hullámkartonból készültek, a sítalpas részre kartonból hajtogatott téglalap került, ez tölti be az ülő részt. A felfelé kerekített végeit átszúrtam, majd ezen keresztül fúztem át a natúr színű madzagot, így a ezeket húzni is lehet.

Igazán jó szórakozás, a variációk végtelenek, bárki bármilyen színnel megcsinálhatja őket.

Házikók wc papír gurigából

Ez egy roppant kreatív felhasználása a kidobásra ítélt wc papír gurigáknak. Ki gondolta volna, hogy még házikót is lehet belőle csinálni? Minden esetre megcsináltam, több darabot is készítettem belőle, így lassan egy egész kis falu lesz belőlük, lányom nagy örömére.

Anyagszükséglet:

wc papír gurigák

olló

ragasztó

színes, négyzet alakú origami papírok

filctollak

A munka menete: a wc papír gurigák tetejét amennyire a kör engedi, két oldalról behajtom, majd a szemközti oldalaknál kialakult háromszögnél fogva, kissé összenyomom, így tudom majd ráragasztani a tetőt. Négyzet alakú origamipapírból csákót hajtogatok, ez lesz a ház teteje, majd egy másik lapból keskeny téglalap alalkot vágok ki, beleragasztom a csákóba, így lesz kész a kémény. Egy másik színű papírból ablakokat és ajtókat vágok ki, úgy, hogy előtte fekete filctollal megrajzolom a körvonalaikat, majd egy kis ráhagyással kivágom. Végül felragasztom a gurigákra. Filctollal kerítést vagy virágokat rajzolok rájuk, egy kicsit feldobva az unalmas szürke színt. És ár kész is, lehet vele játszani :-)

Az elkészítés menete

Libák, Márton-napra

Márton naphoz közeledvén ismét kedvem támadt a lányommal egy kis kézműveskedésre. Mivel Luca 2 éves, így olyan egyszerű dolgokat kell találjak, amiben ő is tud segédkezni.

Szükséges anyagok:

fehét lap

nyomtató

olló

narancssárga zsírkréta, filctoll vagy ceruza 

ragasztó

vatta vagy papírzsebkendő darabok

A liba is hasonló módszerrel készül, mint a faleveles képek. Neten kerestem egy kiszínezhető libát, majd kinyomtattam. A lábait és a csőrét narancssárgára szinezzük, majd a testére vattadarabokat, vagy papírzsebkendő, vagy másmilyen papírdarabokat ragsztunk. Végtelenül egyszerű elkészíteni és a gyerekek is nagy örömüket lelik benne.

Falevél képek

Régóta várom már, hogy a lányom kicsit megnőljön, hogy vele is tudjak kézműveskedni. Most már 2 éves, így idén már lelkesen segített faleveleket, makkokat, tobozokat és minden más terméseket begyűjteni. Először a falevél képek készültek el. 

Anyagszükséglet:

falevelek

ragasztó

kifestők

nyomtató

zsírkréta

A munka menete: miután a leveleket begyűjtöttük, kifestőket kerestem, amik alkalmasak arra, hogy levelekkel díszítve kicsit más legyen, mint az eredeti kép. A süni, a lepke és a fa erre a legmegfelelőbb. Ezeket 120 g-os papírra kinyomtattam, majd ráragasztottuk a faleveleket, a végén a maradék részeket zsírkrétával kiszineztük.

Akkora sikere lett a képeknek, hogy még a bölcsődébe is vittünk sünis kinyomtatott lapokat, színes faleveleket

és a gondozók segítségével mindegyik kisgyermek elkészíthette a saját sünijét.

Mosás vadgesztenyével

Tavaly későn olvastam egy cikket a vadgesztenyével való mosásról, de az idén még jókor kapcsoltam. Az egész családot gesztenyekeresésre buzdítottam. Az eredmény meg is látszik, vagy 5 kg gesztenyét sikerült eddig beszereznünk.

Természetesen sokféle módon használjuk majd fel. De elsőképpen mosásra használtam.

Mivel a vadgesztenye 10-15% szaponint tartalmaz, ezért az indiai mosódiót simán ki lehet váltani vele. Sőt, eleink is tudták, hogy lehet mosásra is használni, de aztán annyira civilizálódtunk, hogy ezt el is felejtettük. Szerencsére megint előtérbe kerülnek a természet kincsinek felhasználási módjai.

Szóval a mosás: egy mosáshoz 6-7 szem gesztenye elég. Lábasba teszem a zöld, tüskés burkától megszabadított gesztenyéket és felöntöm annyi vízzel, hogy bőven ellepje. A vizet felforralom, majd a lábas alatt a gázt kikapcsolom. Megvárom, míg a víz kihűl, azután késsel leszedem róla a vöröses barnás héjat. Elég pepecselős meló, a héj vastag, de lényegesen puhább lesz áztatás után. Munka közben a kezem ragacsos lett, de kézmosás után sokkal simább lett a bőröm :-) A meghámozott gesztenyéket felkockázom, majd mosózsákba teszem és mehet is a mosógépbe a ruhák közé. Ha nagyon szennyezett a ruha, akkor szódabikarbónát vagy sütőport is lehet mellé tenni. Öblítőt ugyanazt használtam, amit megszoktam. A szaponinról tudni lehet, hogy 35 C-on kezd el kiválni. Én 40 C-on szoktam a ruháinkat kimosni. 

A végeredmény megdöbbentő volt számomra is: a ruhák puhák lettek, a koszos gyerekzoknik fehérek, a színes ruhák pedig visszakapták az eredeti élénk színüket :-)

Ez az adag 2 mosásra elegendő, utána kidobom.

Gesztenye hámozásának és darabolásának folyamata

Folyékony mosószert is lehet belőle készíteni oly módon, hogy a fentiekben leírt felaprított gesztenyékhez 4x annyi vizet adok egy lábasban, majd felmelegítem és miután habzik a teteje, és szép sárga színe nem lesz, addig kevergetve főzöm. Miután kihűlt, leszűrtem és egy üvegbe töltöttem. Ugyanúgy használom, mint bármilyen más folyékony mosószert. Ez kb. 2-3 hétig áll el üvegben.  

Folyékony gesztenye mosószer a lányomnak beígért szarvas figurájával

Mivel mindkét mosási forma bevált, ezért további gesztenyevadászatra indulunk. Kislányom is élvezi a gesztenye gyűjtögetését, közben pedig hasznosan töltjük el kis családunk idejét is, hiszen mindegyikünk nagyon jól szórakozik. Lányomnak pedig gesztenyefigurákat ígértem a segítségért.

A gesztenyéket ráérő időmben megtisztítom a héjától, felkockázom és papírtörlővel kibélelt tálcán megszárítom, hogy ne legyen penészes, így kihúzom a következő évi gesztenyeszezonig.

Bogyó és Babócás szatyor

Kislányomnak találtam rá erre a nagyon aranyos mesére, mely a fűszálak között lakók életéről szól. Bogyó a csigafiú és Babóca a katicalány áll a történetek középpontjában, Bartos Erika tollából :-)

Mivel lányom bolondul a mesefigurákért és a bevásárlásért is (hiába, már most igazi nő, pedig még 2 éves sincsen), így készült el a Bogyó és Babócás vászonszatyor.

Kellékek:

rövid fülü vászon kis-szatyor (hobbiboltból, vagy ügyes kezű nagymama által megvarrva)

színes textilfilcek

indigó

ceruza

a rajzolandó minta papírra kinyomtatva

keményebb kartonlap

vasaló

Elkészítés: a szatyorba beleteszem a kartonlapot, hogy a másik oldalára ne üssön majd át a filc. A vászonra ráteszem az indigót és ceruzával átrajzolom a kívánt mintát. Fekete textilfilccel megrajzolom a kontúrokat, majd a színes filccel kiszínezem az ábrát. Ha kész, akkor nem gőzölős vasalóval átvasalom, így tartósítom a vásznon a színeket, ezek után max. 40 C-on mosható lesz anélkül, hogy kijönne belőle a festés. Végül kiveszem belőle a kartonlapot és már a kislányom kezébe is adom az elkészült művet :-)

Nálam az egyik oldalára Bogyó, a csigafiú, a másik oldalára Babóca, a katicalány került.

Fakanál nyuszik

Régóta készültem már, hogy fakanál bábokat készítek. A húsvét jó alkalomra tűnt, hogy én is készítsek a kislányomnak.

Egy nyuszihoz a következő anyagok kellenek:
fehér és rózsaszín vagy lila dekorgumi
maradék karton anyag, téglalap alakúra szabva
színes szalag
egy szál fehér zseníliadrót
egy pár mozgó szem
fekete és piros filctoll
ragasztópisztoly

Fehér és rózsaszín dekorgumira előrajzoltam a füleket, majd kivágtam és egymásra ragasztottam, majd a fakanálra erősítettem ragasztópisztollyal.
A fakanálra rárajzoltam az orrot, a szájat és a bajszokat. Az orrát piros színnel kiszíneztem. A szemeket ragasztópisztollyal rögzítettem.
Az anyagot összevarrtam, majd az egyik felébe cérnát férceltem, amivel a fakanálra húzva össze tudtam ráncolni , majd a szalaggal átkötve rögzítettem. Célszerű egy kis ragasztóval odafogatni, így használat közben sem fog a ruhácska lecsúszni.
Zseníliadrótot tekertem a ruhája tetejéhez, és kialakítottam a kezeit.
Nagyon egyszerűen elkészíthető bábok lettek, és nagy sikert arattak a kislányomnál és a barátnői körében is :-)

Hógömb házilag

Rengeteg variációt láttam már a házilag készített hógömbből és mivel kislányom már értékelni is tudja, gondoltam készítek neki én is.

Szükséges anyagok:

bébiételes üveg tetővel (lehet más, kisebb befőttes üveg is)

csillámpor

víz

ragasztópisztoly

kisebb műanyag figurák

egy kisebb és egy nagyobb műanyag kupak

A nagyobb műanyag kupak éppen akkora, hogy belefér és kicsit meg is akad az üveg szájában. Erre ráragasztottam egy kisebb kupakot, mert a kettő így együtt kicsit kiemeli a ráragasztott műanyag figurát. 

A figura kinder tojásból származik. Miután a ragasztó megszáradt az üvegbe kb. 1 teáskanálnyi ezüst és fehér csillámport szórtam, majd feltöltöttem vízzel. Belehelyeztem a figurát, majd apa jó erősen rácsavarta a az üveg tetejét. Persze semmit se bízok a véletlenre a végén az üveg tetejét is körberagasztottam. 

Nagy sikerem lett vele és kislányom össze vissza rázza és nézegeti :-)

Csillámpor helyett, vagy mellé lehet tenni műhót is. Ha műhó kerül bele, akkor a vízbe bele kell tenni még pár csepp glicerint is, hogy ne tapadjanak össze.

A hungarocellgömb nem jó, a víztől összetapad.

Faliképek filcből

Luca lányom születésére készültek el ezek a képek. 

Az alap ötlet az ablakmatricákból jött. Ezek is sablonok. Több példányban lefénymásoltam őket, , kivágtam a megfelelő részeket, körberajzoltam a filclapokon, egy kicsivel több részt rajta hagyva, mint a sablon, majd az egymáshoz illő részeket apró öltésekkel összevarrtam. Majd a figurákat kidíszítettem. A képek mindegyike halványkék felhőmintás papír lett, melyet az interneten találtam és onnan nyomtattam  ki, majd beleillesztettem a fa keretbe és ragasztópisztollyal rátettem a filcből készült figurákat. A lepkét és egyes virágokat készen szereztem be a hobbi boltból. A mozgó szemek, szintén a hobbi bolt termékei.

Nagy örömmel készítettem a képeket és bár lányom még csak 3 hónapos, és most kezdi el felfedezni a világot, remélem tetszeni fog neki.

Pelenkatorta

Praktikus ajándékot készítettünk Attilával a keresztfiúnknak, Csabának.

Azt nem lehet tudni, hogy neki mennyire tetszett, de a család körében úgy vélem sikert aratott.

Sokat gondolkodtunk rajta, mit is adhatnánk, hiszen harmadik gyermekként született a családba, így mindene megvolt már a születése előtt. Aztán eszünkbe jutott, hogy mint minden kisbaba, rengeteg pelenkát "fogyaszt" :-))

Már csak a kivitelezést kellett átgondolni. De, hogy ne legyen olyan egyszerű, ezért tettünk hozzá babholmikat is.

A pelenkákat egyesével falcsavartuk, majd gumigyűrűvel összefogtuk.  A torta alapja egy négyzet alakú kartonlap lett, amit becsomagoltunk a kis takaróba, aminek az egyik sarkába a Csaba név lett hímezve. A takarót úgy hajtogattuk, hogy a torta egyik felén látszódjon. Elkezdtük rápakolni a pelankákat, majd a torta második oldalára a babaruha került, a harmadik oldalára az előke és a kicsi zokni, a negyedik oldalára pedig a manókendő.  A második sor pelust is feltettük, amihez hozzátettük a babavizet, majd a pelenkákba belecsusztattuk a névre szóló evőeszközöket. Végül még egy pelus került a csúcsra, ami eltakarta az üveg Tokaji Szamorodni bort, amit keresztfiúnk nagykorúságának első kortyainak szántunk. Az egész tortát celofánba csomagoltuk és kék masnit kötöttünk rá.

 

Tavaszi ajtódísz

Bevallom, legkedvesebb évszakom a tavasz, mikor minden ébredezik és újjáéled.

Erkélyem már tele van szebbnél szebb tavaszi virágokkal, így nem maradt más hátra, mint a lakást is tavaszi díszbe öltöztetni. a panelházban, ahol lakunk szerencsére sok kedves lakótárs van, így a lépcsőház sem maradhat parlagon.

Én ajtódíszt készítettem a bejáratunkhoz.

Az alapja színezett fűzfakoszorú, melyre egy kis borostyánágat és tavaszi virágokat erősítettem fel. Persze, nem hiányozhat róla a madárka, valamint a virágokkal összhangban lévő színes masni dekoráció sem.

Karácsonyfa díszek filcből

Idén arra gondoltam, hogy kézzel készített díszeket teszek a karácsonyfára. Sokáig törtem a fejemet, mígnem ihletet kaptam a Praktika magazin egyik régebbi számából. Kicsit azért átvariáltam a dolgokat, - nem is én lennék, ha valamit úgy csinálnék, ahogyan az le van írva.

Szóval: először is vettem a szabásmintákat, lefánymásoltam, majd kivágtam. Filclapra terítettem, körberajzoltam, majd körbevágtam. Az apróbb részleteket is külön megrajzoltam, kivágtam és apró öltésekkel rávarrtam. Utána az elejét és a hátulját elkezdtem összevarrni, közben vattadarabkákat tettem bele, hogy kicsit "térbeliek" legyenek. Mielőtt körbeértem volna a varrással, beletettem a spárgát is, ez lett az akasztója.

Legvégül ragasztópisztoly segítségével rátettem a mozgó szemeket is.

Jó szórakozás volt ezeket a díszeket elkészíteni, és egyedi lett tőle a fa is.

Mikulás süti

Persze ha már a zokni és a kesztyű elkészült, meg is kell tölteni valamivel.

Erre nem is volt jobb ötletem, mint az, hogy sütit sütök. Még a szomszédoknak is jutott belőle.

 

A tészta hozzávalói:

 

25 dkg vaj vagy margarin

15 dkg cukor

1 tojás

1 csomag sütőpor

2 evőkanál tej
kb. 40-45 dkg liszt
1 citrom reszelt héja
1 adag piros ételfesték

cukormáz a díszítéshez

A tészta hozzávalóit összekevertem, majd 1/3 és 2/3 arányban megosztottam. A nagyobbik adaghoz hozzáadtam a piros ételfestéket, ebből lestt a Mikulás teste és sapkája. a kisebbik, sárga színű tésztából lettek a csizmái, a karjai, az arca és a sapkáján a pompom.

Lisztezett deszkán kinyújtottam mindkét tésztát, kb. 3-4 mm vastagra, majd fogtam a mikulás kiszúróformát és mindkét szinűből kivágtam. Utána a piros tésztából levágtam a csizmáit, karjait, arcát és a pompomot, majd ugyanezt tettem a másik színű tésztával is. Aztán egy sütőpapírral kibélelt tepsire kezdtem el összerakni a puzzle darabokat, míg végül összehoztam a Mikulást.

170 C-os előmelegített sütőbe tettem és kb. 15-20 perc alatt készre sütöttem. hagytam kihűlni, majd vízből és porcukorból készült cukormázzal  és dekor csokigyönggyel díszítettem.

A megmaradt tésztából csizmák illetve kesztyűk lettek, ezeket is cukormázzal csinosítottam ki.

Nem mondom, sokat el lehet vele vacakolni, de a végső látványért mindenképpen megéri.

Amikor a cukormáz is rászáradt, celofánba csomagoltam őket és végül így kerültek a zsákokba.

Mikulás zokni és kesztyű

Szeretem a hagyományokat és nem számít éppen melyik nemzeté az. Nekem nagyon tetszik, ahogyan egyes országokban a kandallópárkányra kiakasztják a zoknikat és mindegyik családtagnak van névre szólóan.

Én is elkészítettem a saját változatomat, és ezt tettük ki a Mikulásnak az ablakba.

Mivel a Mikulásról nekem a tél jut eszembe, ezért azt gondoltam ne csak zoknik legyenek, így csináltam egy kesztyűt is. Ha pedig bővül a család, egyéb téli szimbólumokból is összehozok egy-egy "mikuláscsizmát".

Én a hagyományos, kissé foltozott zoknit választottam, Attila a kesztyű mellett voksolt. Mindenkinek megvolt a maga kívánsága a szineket illetően is.

Rengeteget túrtam az interneten, megfelelő szabásminták után kutatva, míg nagy nehezen rábukkantam, kinyomtattam, majd újságpapírra fektetve körberajzoltam, végül szabad kézzel felnagyítottam, és elkészült a sablonom.

A kiválasztott anyagokból kivágtam, de duplán, hogy legyen tartása az anyagnak.

Közben fehér, keresztszemes hímzéshez való szalagra ráhímeztem a neveket, köréjük fenyőfákat, hegyeket és hópihéket.

Majd lapfilcből kivágtam a zoknira a hóembert, a kesztyűre pedig a rénszarvasfejet. Először ezeket varrtam rá az anyagra, majd a névszalagokkal együtt összevarrtam, végül rákerültek az akasztók, a formák mozgó szemei, és a szalagok is.

Adventi koszorú

Ma van advent első hete, így Katával feldíszítettük a lépcsőházat és a lakásainkat is.

Ilyenkor mindig készítek adventi koszorút.

Vettem egy szalma-alapot, amire szép piros skót kockás szalagot tettem,valamint fenyőágacskákat, makkot, fenyőtobozkát és négy darab fából készült figurát. Az idén piros gyertyát választottam, jól harmonizál a szalagokkal.

Egyszerű, de szerintem szép koszorú sikeredett.

Lábasalátét csempéből, szalvétamintával és parafával

Ez az alátét egyszer csak úgy, kipattant a fejemből. Kellne valami - gondoltam-, ahol alkalmazhatom a kedvenc szalvétáimat, mégis tartós és hasznos dolog legyen.

A munka menete a következőképpen alakult.

A csempe 15 x 15 cm-es, szabványos, fehér színű, ezen jön ki legjobban a szalvéta mintája. Bekentem dekupázsragasztóval, majd a szalvéta legfelső rétegét szépen ráfektettem. Most jön a neheze. A csempe közepétől elindulva, két kezem mutatóujjával egyenletesen, körbe-körbe kihúzogatom a szalvétát a csempe széléig. Igen sok türelem  és csak nagyon jó minőségű (német Ihr a legjobb erre a célra) szalvéta kell hozzá. Miután a munka oroszlánrésze elkészült, a széleit természetesen visszahajtottam a csempe agyagos felére, félretettem megszáradni. Télen erre a célra legjobb a radiátor. Miután teljesen megszáradt, a képet öntapadós, átlátszó tapétával borítom be és jó szélesen, 5-6 cm-et hajtottam vissza belőle a másik oldalára is. Majd megfogtam az öntapadós parafa-lapot, rátettem a csempémet az agyagos felével és szikével szorosan a csempe szélei mentén körbevágtam. Az elkészült alátéteket egyesével, mindkét oldalán át a mikróban 5-5 percre a legnagyobb fokozaton "megfőzöm". Erre azért van szükség, mert így biztosabban rajta maradnak az öntapadós tapéták, valamint ez a tesztje annak is, hogy a fólia mennyire bírja a meleget. El is készült már az alátét, a család minden tagja kapott már ilyent ajándékba.

Egy szépen megterített asztal dísze is lehet akár. Ha a parafa felülete van felül, akkor a tűzről frissen levett lábast teszem rá, ha a képes fele van felül, akkor is tálalhatok rá. És a lényeg?

Természetesen el is mosogathatom, amikor szükséges, mert a szalvétát nem éri víz.

Gipszképek szalvétatechnikával

Szeretem az évszakok váltakozását, mert így mindig valami új dologgal dobhatom fel az otthonomat. Az ősz ihlette meg ezt a gipszképet, mert az őszről a következő dolgok jutnak az eszembe: színes levelek, gesztenye, makk, fenyőtoboz, sütőtök, szél, narancssárga. A hobbiboltban szeretek sokáig elidőzni, így akadt a kezembe ez a szép szalvéta is. Hazaérvén kiönöttem a gipszformát, a hátuljába u-szöget nyomtam, a képakasztónak, majd félretettem. Egy hét múlva jutott csak időm, hogy megint a képpel foglalkozzam. Kivettem a gipszképet a formából, majd jöhetett a kedvenc részem - a dekupázsolás.

Szalvétaragasztóval egyenletesen bekentem a formát, majd óvatosan szétválasztottam a 3 rétegű szalvétát és a legfelsőt, amin a kép van, ráfektettem a beragasztózott gipszre. Azonnal elkezdte magába szívni a ragasztót, ezért kis ecsettel, apró, ütőgető mozdulatokkal lassan rányomkodtam a formára.

A szalvéta széleit is bekentem a ragasztóval, majd szépen lesimítottam. Miután ezzel végeztem, még egy kis ragasztót kentem a már elkészült kép tetejére, hogy a majdani port le lehessen róla törölni anélkül, hogy megsérülne a szalvéta.