A munka menete a következőképpen alakult.
A csempe 15 x 15 cm-es, szabványos, fehér színű, ezen jön ki legjobban a szalvéta mintája. Bekentem dekupázsragasztóval, majd a szalvéta legfelső rétegét szépen ráfektettem. Most jön a neheze. A csempe közepétől elindulva, két kezem mutatóujjával egyenletesen, körbe-körbe kihúzogatom a szalvétát a csempe széléig. Igen sok türelem és csak nagyon jó minőségű (német Ihr a legjobb erre a célra) szalvéta kell hozzá. Miután a munka oroszlánrésze elkészült, a széleit természetesen visszahajtottam a csempe agyagos felére, félretettem megszáradni. Télen erre a célra legjobb a radiátor. Miután teljesen megszáradt, a képet öntapadós, átlátszó tapétával borítom be és jó szélesen, 5-6 cm-et hajtottam vissza belőle a másik oldalára is. Majd megfogtam az öntapadós parafa-lapot, rátettem a csempémet az agyagos felével és szikével szorosan a csempe szélei mentén körbevágtam. Az elkészült alátéteket egyesével, mindkét oldalán át a mikróban 5-5 percre a legnagyobb fokozaton "megfőzöm". Erre azért van szükség, mert így biztosabban rajta maradnak az öntapadós tapéták, valamint ez a tesztje annak is, hogy a fólia mennyire bírja a meleget. El is készült már az alátét, a család minden tagja kapott már ilyent ajándékba.
Egy szépen megterített asztal dísze is lehet akár. Ha a parafa felülete van felül, akkor a tűzről frissen levett lábast teszem rá, ha a képes fele van felül, akkor is tálalhatok rá. És a lényeg?
Természetesen el is mosogathatom, amikor szükséges, mert a szalvétát nem éri víz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése